Még a Hazavezetés előtt nagyon régóta élt bennem, hogy bármilyen jó is a párkapcsolat, bármilyen jó a szexualitás, mégis létezik valami olyan megfoghatatlan minőség, ami sokkal több ennél. Egy idő múlva azt is tudtam, hogy önmagamban találom meg ezt. De hogy ilyen jó, nem evilági boldogság, azt csak Samu Zsolt Kegyelméből és az Otthon megélésével lehet megtapasztalni. Amikor a tiszta Lélek szeretkezik önmagával és a gyönyört éli, amikor szeretkezik Istennel és Áldott állapotba kerül általa, akkor az olyan extázis, hogy leírhatatlan és csak növekszik és tágul, míg a Végtelen Örök Szerelemmé Teljesedik ki. Erről csak ennyi írható le.
Senkit nem akarok meggyőzni. Ha az olvasottak neked nem elég, akkor – mint a mesében – járj utána!

Amit a táborban megtapasztaltunk Zsolt vezetése által, az a lélek testen és személyen túli extázisa, gyönyöre. Elhagyván a nemiséget, a kettősséget, a fizikait és a személyt, a lélek megéli valódi természetét, amely ez az édes gyönyör maga. Örök szerelemben Istennel egyesülve és ezen túl, maga a Szerelem, mely szerelmes önmagába és önmagában a végtelen teljesség. Ez az elmondhatatlan, nem szűnő beteljesülés a Szerelem Útja.

A kőszegi táborban volt először lehetőségem a lélekhangolásra. A hangolás által beteljesült mindaz, amire lélekként vágytam, de addig nem voltam ennek tudatában. Személyként megélni mindezt lehetetlen, ezért először a hazavezető úton kell végigmenni. Amikor az első hangolás volt lélekként, akkor mérhetetlen extázisba estem, ami kihatott a testre is természetesen, de annak még sincs nagy szerepe. Ezután az extázis fokozódott és létrejött a lélek orgazmus. Itt felismerődik, hogy a világ már semmit nem adhat nekem, mert magam vagyok az ÖRÖM, amit eddig a világban kerestem. A második szakaszban hasonló volt a kezdés, mert mindazon végigmentem, mint előtte, de itt nem állt meg a folyamat, Zsolt tovább vezetett. Megtörtént az egyesülés Istennel és ebbe az egyesülésbe eggyé váltam vele. Többé nem volt kettő. Megjelent annak a tiszta tudása, hogy Isten vagyok, minden belőlem árad ki és oda is tér vissza. A vallásos neveltetés minden maradványa szertefoszlott ezen megélés által. Itt nem állt meg a folyamat, Zsolt vitt tovább. Az első két szint meghaladása után az Isteni szerelemmé váltam és a mindenség szerelmeként szerelmeskedtem magammal. Itt nem volt más csak a szerelem. Itt már eltűnnek a fogalmak és a szavak. Az AUM zengésekor tudtam, hogy az Univerzum énekel és ünnepel engem. Zsolt testi megnyilvánulása a Legfelső Úrnak. Merjetek bátran, bizalommal rálépni az Igazság útjára. Itt, amit elveszítesz, az sosem volt a tied. Olyan kincsek vannak a Legfelső Úr Frigyládájában, amik minden lélek számára felfedik a mennyek országát még a test halála előtt. Ebből a kincsből az egyik a Lélekhangolás. 2000 évvel ezelőtt Jézus azt mondta, hogy a mennyek országa bennetek van. Ez az igazság időtlen. Most is helytálló. A kérdés az, hogy ki lesz, aki meg is hallja??? Duka Annamária Selina

2018. augusztusi kőszegi táborban résztvevők beszámolója arról, hogy
Milyen meghaladni a testet, Istent, világot, tudást, életet. Milyen volt az OM és azon túl?

M.K. Szavakkal kifejezhetetlen, talán a mennyei áll a legközelebb hozzá. Az élő OM pedig betöltötte a teret. Alázattal köszönöm.

K.Cs.A. Egy napig rezgett bennem az AUM. Sokkal jobb volt, mint a személy állapota. Érdekes módon az a tudomás volt bennem, hogy halott vagyok. Lehet, ezt éli minden lélek miután elhagyja a fizikai testet.

A. K. Úgy “kivitt a világból”, hogy nem akartam soha többet visszajönni. Viszont volt nálam is egy lehangoltság, amire valaki másnál régebben az volt a válaszod, hogy ez a gyász.

B.H. Életem során sokszor, sokféle táborban vettem részt, jártam Indiában ashramokban, valamennyi időt eltöltöttem többféle fejlesztő tréningen, stb. De ilyet, mint amit a kőszegi táborban megtapasztalhattam, még soha sehol nem éltem át. Szavakba nem foglalható. A spontán OM megnyilvánulása, az Isteni hang, csodák, csodák. Hála Hála Hála érte.

R. B. Mintha mennyei aranyszínű manna áradt volna belőlem. De közben egy voltam vele és mindennel. Nem volt semmi más csak az OM. Leírhatatlan! Alázattal köszönöm!

V.B. Ezt elmondani lehetetlen. Ott valahogy eggyé olvadtunk. Egy mennyei finomság, és kegyelem maradt a végén, mindentől mentesen. Alázattal köszönöm, hogy részese lehettem.

K.K. Többször arra ébredtem aznap éjjel, hogy az OM rezgett még mindig bennem és az óta is rendszeresen ” kikívánkozik”. A tábor óta az Alázat valósággá lett.

T.B. Meghaladni mindent, amit csak lehet és kimenni a világból oda, ahol a valódi van. Az én az Énnel szerelemben összeforrva, ez a dolgok valódi lényegisége.

D.A. Megtapasztalni tisztán az isteni női minőséget, azt követően az isteni férfi minőséget és e kettő egybeolvadásának extázisában megjelent a tudomás, hogy Isten vagyok .Belőlem árad ki minden és hozzám tér vissza. Amikor felzengett az Aum tudtam, hogy a Mindenség énekel, ünnepel! A tábor óta közömbös (semleges) a világ. Béke, nyugalom van. Alázattal köszönöm.

B.M.Á. Mindent fel kell adni, amit birtokoltunk. Fájdalom, majd azt követő szomorúság volt bennem. Mégis mentem tovább, mert tudta bennem valami, hogy az vagyok, ami vágyik megszületni belőlem. A táborban ahova eljutottam, az is már hatalmas lépés volt, de az igazi belső megadás utána indult el. Minden nap feljön egy újabb feladat, amit meg kell oldanom. Az OM-ot csodálattal hallgattam! Isteni volt! A végső valóság szerelmét önmagával megélni elmondhatatlan. Utána olyan teherként éltem meg azt, hogy a világba vissza kell térni, hogy majd agyon nyomott. Hogy éljek tovább így, hogy mindezt megtapasztaltam? Sirattam az egot.

F. M. A beszűkült világ nyugalmát élvezem, senki, semmi nem érdekel. Alázattal köszönöm.

F.T. Csodálatos 5 nap volt. Teljes elmenélküliségben telt. Az, hogy csak az igazságnak van értelme, természetessé vált. Olyan egység alakult ki a csapatban, ami elmondhatatlan. A szolgálat nem is szolgálat volt, hanem a szeretetteljes kegyetlen kegyelem megnyilvánulása minden pillanatban. Alázattal köszönöm, hogy ott lehettem.

S.G. Csak Én létezem, szerelemben Önmagammal. Alázattal köszönöm!

Sz. R. Ami akkor történt, az szavakban elmondhatatlan. Mennyei öröm, egység extázis. És az OM-nál beleolvadtam mindenbe. Alázattal köszönöm, hogy mindennek részese lehettem.

K.D. Az AUM hang hatása leírhatatlan. Nem kell hinni benne, működik és hatalma van. Hihetetlen, de egy fizikai emberi testen, hangszálakon keresztül nyilvánul meg egy világon túli erő. Az ilyen élmények a maradék sámlit is kirúgják azok alól, akik azt hiszik, mint személy ők tényezők a világban. Teljes megsemmisülés mindennek, ami az elkülönültséget fenntartja. Hihetetlen volt, alázattal köszönöm.

D.K. A tábor óta valóban az Egy ereje még elevenebb és jelenvalóbb, mint előtte volt. Az igazság természetessége van minden nap. Olyan bizonyosság, amit nem lehet szavakkal feltárni és leírni. Az egyszerűen csak van, minden sallang nélkül. Alázattal köszönöm!

N.M. Mikor a táborba jelentkeztem, még nem ismertem a csoportot. Időközben a hazavezetés kegyelmében részesültem, így számomra ez a tábor különlegesen sokat adott. Egy csodálatos vezető és csapata egy húron pendülő munkájába nyertem bepillantást és befogadást. Az utolsó foglalkozásokon számomra valódi beavatás élődött meg. Azóta élek és szabad vagyok. Alázatosan köszönöm mindazt, amit elmondani sem tudok.

B.Z. Az OM hangnak olyan csodálatosan hihetetlen rezgése volt, amilyet még soha eddig nem tapasztaltam. Fantasztikus volt ezt megélni. Alázattal köszönöm, hogy részese lehettem.

D.A. Mindent meghaladni, szerelmesnek lenni az Igazságba, és magává a szerelemmé válni, ami nagyon, nagyon tiszta. Az OM ennek az igaz szerelemnek a hangja, ami csodálatos. A szolgálat természetes, ami már nem nevezhető szolgálatnak, mert ez a Lélek Igazi Öröme. Hálával telve és alázattal köszönök mindent, amire nincsenek emberi szavak.

B.L.M. Alázattal válaszolom, hogy a test, Isten, világ, tudás, élet meghaladása a teljesség, a végtelen való és ennek természetes extázisa az AOM, a csendből csendülő örök szerelem. Köszönet és hála ennek a megtapasztalásáért.

B.I. Nagyon hálás vagyok az együtt töltött napokért. Más világ tapasztalódik meg az elmenélküliség állapotában. Minden történik magától a Kegyelem által. Alázattal köszönök minden egyes percet.

N.F. Szinte lehetetlen szavakkal kifejezni a táborban megélteket. Meghaladni a testet – jó ideje erre vágytam. Meghaladni Istent, világot, életet – fel se merült bennem ennek lehetősége. Olyan felfoghatatlan, szavakkal kifejezhetetlen ennek a megélése, hogy már nem is próbálom megfogalmazni, csak ennyi: AZ. És ezután jött az OM. Folytak a könnyeim. Az elme eltűntetett állapotban így reagált a test. Alázattal, tisztelettel KÖSZÖNÖM, és hála.

K.K. A létezés határtalansága áradt rám, leomlottak a korlátok, melyek emberi megnyilvánulásként voltak jelen. Minden, aminek hittem magam megsemmisült, hogy megmutassa magát az örökkévaló erő. Köszönöm Zsoltnak, hogy megnyilvánította ezt a szent megnevezhetetlen erőt, hogy kitaposta az utat, amely a két lét határát hozta el, és amelyben egyszerre létezem alázattal. Köszönöm, hogy vezetve lettem, megtapasztalva a bizalmat, hogy rábízhatom magam valakire, aki van-ságában, létezésében elérte a megnevezhetetlent, a szavakkal le nem írható valóságot. Köszönöm, hogy sorsom által oda vezetődtem. Köszönöm Isten nézőpontját! Köszönöm, hála, hála. A felszabadulás mindenki szabadságát szolgálja!

Z.P. Köszönöm, hogy a táborban lemorzsolódott a személy, hogy csak egy cselekvő volt több testben. Öröm volt a szolgálat, a másik, mint én segítése, felemelő volt együtt az Igazságért dolgozni. A lélekextázisban csúcsosodott ki, hogy milyen öröm személy nélkül létezni, személy nélkül szeretni. Csak akkor van igazi, tiszta boldogság, extázis, ha nincs, aki bemocskolja. AUUUUMMM. Nagyon várom a következő bármilyen tábort:)))

P.A. Milyen volt? Csodálatos és leírhatatlan, amikor Zsolt kimondta ezeket a meghaladásokat, akkor egyszerűen megtörtént, de hogy mi, azt élni lehetett csak. Alázattal, hálával köszönöm a tábor minden pillanatát.

Z.É. Szavakkal leírhatatlan, hogy milyen az Istennel, Isten szeretetével való eggyé olvadás. Ekkor már nem létezik semmi, sem test, sem akarat, sem vágy csak maga az eggyé olvadt szeretet. Ahogy Zsolt mondta a szerelem szerelembe esik önmagával. Ennél nem lehet jobban kifejezni, ezt csak megtapasztalni lehet. Alázattal köszönöm, hogy részese lehettem a tábornak.

K.B. Frissen hazavezetettként érkeztem a táborba, ahol a résztvevők közül még senkit sem ismertem személyesen. A második órától egy ismeretlen érzés költözött belém, attól hogy átjárt a megtapasztalás értéke, valódisága, meg még valami. Onnantól végig ünnepeltem azt a valamit. A negyedik nap esti-estélyén már végképp eltelve azzal a valamivel, akkor az azt követő szünetben extázisból valamelyest ocsúdva, próbáltam magamban teljes alázatban összerakni, hogy minek vagyok részese. (Persze ez az, ami lehetetlen vállalkozás.) Aztán jött segítségként, hogy is hívják a mestert. A Megnevezhetetlen Valóság. Ja, köszöntem, akkor most már “értem”! Alázatos hálám mindenért!

M. I. Nem hazaérkezettként sem hagyott érintetlenül a “lélek húrjának” megpendítése. Zsolt vezetése által ismeretlen és leírhatatlan érzés töltötte meg a szívemet. Alázattal köszönöm, hogy veletek lehettem.

V. Gy. Én is, mint nem hazavezetett átélhettem a lélek boldogságát. Boldogságot, mély meghatódottságot éreztem. Hálásan, és alázattal köszönöm Zsoltnak, hogy ezt átélhettem.

K.P. Nehéz szavakkal kifejezni milyen meghaladni mindent. Leginkább a régihez viszonyítva tudom leírni. A személy illúziója mindenével együtt oly picinek, korlátoltnak, nevetségesnek tűnik most, hogy szinte nem is érti az ember, hogy hogyan eshetett az azonosulás csapdájába. Az OM és az azon túli megélése mély bizonyosságot ad igaz mivoltunkról. Minden és semmi egyben, és a csavar benne, hogy ez teljesen természetes. Alázattal köszönöm, hogy a Megnevezhetetlen itt VAN velünk. Örök hála érte.

Samu Zsolt: „A kérdezőknek itt vannak a válaszok arra, hogy hová lehet eljutni velünk.”